Az orf.at beszámolója szerint három kotrógép dolgozik a Kitzsteinhorn magashegyi övezetében, ott, ahol egykor a Schmiedinger-gleccser vastag jégtakarója uralta a terepet. A klímaváltozás hatására visszahúzódó jég nyomán egyenetlen, mélyen barázdált sziklák kerülnek napvilágra – ezek a mélyedések és hasadékok teljesen alkalmatlanná teszik a felszínt a síeléshez.

A Gletscherbahnen Kaprun vezetője, Thomas Maierhofer szerint a munkálatok kizárólag technikai alkalmazkodást jelentenek, nem pedig a pályák bővítését. A sziklát részben felaprítják, és az így nyert anyaggal töltik fel a terep mélyedéseit, hogy a pályák akkor is üzemeltethetők maradjanak, ha a gleccser egyszer teljesen visszavonul. A projekt 2023-ban ment át az engedélyezési folyamaton, környezeti hatásvizsgálatra nem volt szükség, az összes szükséges engedély rendelkezésre áll.

A beavatkozás azonban nem maradt kritika nélkül. A salzburgi tartományi parlament Zöld pártjának szóvivője, Martina Berthold élesen bírálta a munkálatokat: véleménye szerint a gleccser visszahúzódásával felszabaduló magashegyi területek értékes, védendő élőhelyek, amelyeket nem szabad azonnal sípályává alakítani. „Nem küldhetünk buldózert minden olvadó gleccser után” – fogalmazott a politikus.

A háttérben egy riasztó folyamat áll: Andrea Fischer glaciológus szerint a jégolvadás idén teljesen új dimenzióba lépett. A 2003-as és 2022-es rekordévek után most a jég éjjel-nappal, egészen a csúcsokig olvad – olyan ütemben, amelyre korábban nem volt példa az Alpokban.

A Kitzsteinhorn esete jól szemlélteti azt a dilemmát, amellyel egyre több alpesi sísíközpont szembesül: hogyan lehet megőrizni a téli turizmus infrastruktúráját egy olyan világban, ahol a természetes hóalap és a gleccserek egyre gyorsabban tűnnek el? A válasz egyelőre a mérnöki beavatkozás – de hogy ez hosszú távon fenntartható megoldás-e, az komoly kérdés marad.

Képek forrása: bortescristian / BY 2.0 (Openverse)