Az orf.at beszámolója szerint a felső-ausztriai hegyi túrázás töretlen népszerűségnek örvend, ám a nyári szezonban egyre több szív- és keringési panaszos esettel találkoznak a mentők a hegyekben. A meredek emelkedők és a tűző nap együttes hatása különösen megviseli a szervezetet – főleg azokét, akik esetleg túlbecsülik a saját teljesítőképességüket, vagy már eleve valamilyen szívbetegséggel élnek.

Thomas Mark, a Pyhrn-Eisenwurzen Klinikum Kirchdorf belgyógyászati osztályának vezetője szerint a túrázás remek egészségmegőrző tevékenység – de csak akkor, ha az ember tisztában van a saját határaival. A kulcsszó az előkészület: az útvonal megválasztásánál reálisan kell mérlegelni az aktuális fittségi szintet, nem azt, ami talán évekkel ezelőtt volt.

Különösen fontos, hogy a kirándulók megtanulják felismerni a figyelmeztető jeleket. Ha nyomást érez a mellkasában, légszomja támad, vagy szokatlanul erős szívdobogást tapasztal, azt soha ne vegye félvállról. Ezek a tünetek nem „majd elmúlnak a friss levegőn” – ilyenkor azonnal meg kell állni, pihenni, és ha a panaszok nem enyhülnek, segítséget kell hívni.

Magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy egyéb kockázati tényezőkkel élőknek érdemes indulás előtt orvossal is egyeztetni, különösen, ha hosszabb vagy nehezebb túrát terveznek. A megfelelő folyadékbevitel és a rendszeres pihenők szintén alapvető fontosságúak: a kiszáradás ugyanis önmagában is megterheli a keringést, a hőséggel kombinálva pedig különösen veszélyes lehet.

Ha valaki eszméletét veszíti a hegyekben, azonnal el kell kezdeni az elsősegélynyújtást, és hívni kell a mentőket. Thomas Mark összefoglaló tanácsa rövid és lényegre törő: tervezze meg alaposan a túráját, figyeljen a teste jelzéseire, és kétség esetén forduljon vissza idejében. A hegyekben a józan ítélőképesség legalább annyira fontos felszerelés, mint a megfelelő bakancs.