Az 1780-as évek elején Horace Bénédict de Saussure svájci természettudós és alpinista 20 Lajos-aranyat tűzött ki jutalmul annak, aki elsőnek jut fel a Mont Blanc csúcsára. Ezzel remélte, hogy kigyógyítja a környékbelieket a hegységgel szembeni félelmükből.
A babona szerint ugyanis szellemek és démonok okozták a gyakori ítéletidőt, a lavinákat és földcsuszamlásokat, s ezért a nép „átkozott hegynek” (Mont Maudit) hívta a Mont Blanc-t.
Húsz Lajos-arany nagy pénz volt abban az időben, és így 1784-ben és 1785-ben a vállalkozó kedvű genfiek sorra nekivágtak a hegycsúcs meghódításának. Jacques Balmat chamonix-i ásványgyűjtő-kristálykeresőnek sikerült is gleccsereken át eljutnia egészen a csúcs alatti hómezőig, s ezzel feltárta a csúcsra vezető utat.
1786. augusztus 8-án Jacques Balmat és Michel-Gabriel Paccard francia orvos elsőként jutott fel a 4810 méter magas csúcsra, „Európa tetejére”, a „Savoya koronája”-ként is ismert Mont Blanc-ra. A világraszóló teljesítményről értesülve Saussure Chamonix-ban átadta Balmat-nak a húsz aranyat.
Jacques Balmat, akit Szardínia királya (országához tartozott akkor a Savoyai hercegség) nemesi rangra emelt, 72 éves korában nyomtalanul eltűnt egy újabb hegymászó expedíció során. Társának, Michel Paccard-nak a neve feledésbe merült.
1786-ban a csúcs még 4808 méter magas volt, de a klímaváltozás miatt 2,15 méterrel magasabb lett: a 2007 szeptemberi mérések során a földmérők 4810,9 métert állapítottak meg. 2023. szeptemberi mérés szerint 4805,59 méter volt a Mont Blanc magassága, 2,22 méterrel alacsonyabb, mint az előző, 2021. szeptemberi méréskor (4807,81 méter).
