A vadászati törvény változásával július elsejétől szinte minden esetben a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt.

A vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Ha ez nem sikerül, akkor a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt valószínűleg a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni.

Korábban a sofőr akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. Július elsejétől azonban a tábla hiányánál is az autósnak kell vállalnia a felelősséget.

A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

Baleset esetén érdemes helyszínelést kérni, akkor is, ha nem történt személyi sérülés. Ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, és a vétlenség bizonyítása is fontos lehet. Az elütött vadat nem szabad elmozdítani, az elpusztult állat tetemét tilos elvinni, az a vadásztársaság tulajdonát képezi.

A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról: megoldás lehet a teljes körű casco, de több biztosítónál külön vadkárbiztosítás is lehet kötni.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a 8000-et. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek gépjárművek, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is.